
1772-ben grf Festetics Pl 3 osztlyos gimnziumot alaptott Keszthelyen. A gimnzium tanrai az 1386 ta a vrosban lõ ferences rendi szerzetesek, papok kzl kerltek ki. A gimnziumot tbbszr is meg akartk szntetni, fennmaradsrt meg kellett kzdeni. 1788-ban s 1794-ben, Somogyba (Kaposvr, Nagyatd) kvntk thelyezni, de a vros vezetõi ezt megakadlyoztk. 1789-ben a gimnzium t vfolyamra 1806-ban hat vfolyamra bõvlt. 1808-tl az intzmny a csornai premontrei kanonok vezetse al kerlt. 1830-ban a gimnziumot Zalaegerszegre kvntk thelyezni, de a rend s a vros vezetõi ezt ismt megakadlyoztk. 1850-ben a gimnziumot 4 osztlyos relgimnziumm szerveztk t. 1887-ben a premonteri rend akarja megszntetni az iskolt az plõ szombathelyi gimnzium miatt, de a vros vezetõi ezt is megakadlyoztk. 1890-tõl a gimnziumot 8 osztlyos fõgimnziumm szerveztk t azzal a felttellel, hogy a vros az oktatshoz megfelelõ pletrõl gondoskodik. 1892. augusztus 23.-n avatta a vros a Schadl Jnos tevei alapjn megptett j pletet. Az oktats ma is ebben az impozns pletben folyik 16 osztlycsoporttal, de szûks krlmnyek kztt. Nagy szksg lenne az plet meglvõ tervei szerinti bõvtsre.
1924-35-ig a gimnzium relgimnziumknt mûkdtt. 1934-tõl fokozatosan jbl gimnziumm alakul t az intzmny. 1946-tl lnyok is jrhattak az iskolba. 1948-ban bevezettk a 8 ltalnos s 4 kzpiskolai osztlyra alapul iskolai rendszert. Ebben az idõszakban vfolyamonknt kt osztly indult, egy humn, melyben latint tanultak, s egy rel, melyben brzol geometrit. 1960-tl 45 percesek lettek az rk, s 10 percesek a sznetek. 1980-ban vfolyamonknt kt osztly volt, az A matematika-orosz tagozatos, s a B norml tantervû.
Jelenleg 4 vfolyamon folyik az oktats. A tagozatok: humn jellegû, rel jellegû, emelt szintû matematikai, emelt szintû biolgiai, emelt szintû angol, emelt szintû nmet. Ezenkvl levelezõ oktats is folyik 4 vfolyamon. gy az oktats 20 osztlycsoportban folyik.
1999 -ben a vros kpviselõtestlete tbbsgi szavazs utn gy dnttt, hogy a vros leadja kzpiskolit a megyei nkormnyzat kezelsbe. Erre a sorsra jutott a Vajda Jnos Gimnzium is.

|

|
Az alapt |
A nvad |

Az iskolban tallhat Szent Imre ablak rszlete
A GIMNZIUM IGAZGATI
FERENCES RENDIEK (1772-1808)
Szent Ferencrendiek: Pajerics Vencel (1772-73), Zsemberi Lõrinc (1773-77), Bcsi Arnold (1777-81), Zsemberi Lõrinc (1781-84), Cseh Lzr (1784-85), Marton Lipt (1785-87). Raab Angyal (1787-92) Kegyesrendi: Kelle Lipt (1792-93) Vilgi: Fr Mrton (1793-1808)
PREMONTREI RENDIEK (1808-1948)
Gyngysi Pl (1808-12), Hrmb Gbor (1812-13), Schindler Bernt (1813-14), Lencs Ambr (1814-16), Petrczi Bla (1816-21), Sjtri Jzsef (1821-43), Szenczy Imre (1843-46), Ihsz Gilbert (1846-53), Szita Sndor (1853-58), Pintr Endre (1858-74), Sailer rmin (1874-78 dec. 30), Dr. Lipp Vilmos (1878-86), Farkas Mikls (1886-90 pr.21), Dr. Burnyi Gergely (1890-1906), Berkes Ott (1906-36), Dr. Szerecz Imre (1936-41), Dr Szalay Albin (1941-48)
LLAMI GIMNZIUM
Gõgs Ferenc (1948-50), Dr. Szõkefalvy Nagy Zoltn (1950-52), Firbs Nndor (1952-57), Dugonics Jzsef (1957-1979), Kiss Jenõ (1979-1990), Batha Klmn (1990- 2004), Farkas Lszl ( 2004-2005), Dr. Varga Zoltn (2005- |